Glükozamin

A glükozamin a nitrogéntartalmú szénhidrátok csoportjába tartozó aminocukor. A természetben egyik legnagyobb mennyiségben rendelkezésre álló monoszacharid, előfordul baktériumokban, gombákban, növényekben és gerincesekben egyaránt. Az emberi szervezetben a glükozamin a csontok, az ízületek és porcok fontos alkotóeleme.

 

 

Kondroitin

A kondroitin a glükozaminoglikánok csoportjába tartozó szerves vegyület. Két különböző cukormolekula, több mint száz elemből álló láncolata, amely természetes formájában az emberi szervezetben is előfordul. A kondroitin és bizonyos ásványi sók kombinációja a kondroitin-szulfát az élő szervezetben előforduló poliszacharid, ami a porcszövet fontos szerkezeti összetevője, alapanyaga a porcszövet sejtközti állományának és fontos összetevője az ízületi anyagcserének is.

 

MSM

A dimetil-szulfon vagy metilszulfonilmetán (rövidítve MSM) egy szerves kénvegyület, amely jelen van minden élő organizmusban. A szulfonil funkciós csoport miatt kémiailag semleges, színtelen, szilárd anyag. Természetes formában megtalálható egyes friss gyümölcsben, zöldség-, hal- és gabonafélében, a tej, a tea és a kávé készítményben. A feldolgozás és melegítés során azonban az MSM tartalom csökken.

 

Hialuronsav

A hialuronsav (hialuronan, hialuronát) egy természetes nagy molekulájú szénhidrát, amely az összes szövetben megtalálható. Az emberi testben leginkább vízmegkötő szerepe van, az ízületekben, izmokban síkosító szerepe van.

 

Szilícium

A szilícium a földkéreg második leggyakoribb eleme. Szürke színű, csillogó, félfémes anyag. Az élő sejtek létéhez nélkülözhetetlen, a növényvilág számos elemében, mint pl. a paradicsom, uborka, spenót, rizs vagy a bambusz, megtalálható az emberi szervezet számára hasznosítható formában. Egy átlagos ember testében 1,4 g szilícium található. Leginkább a kötőszövetekben, csontokban, porcban, bőrben fordul elő. Fontos szerepet játszik az a kötőszövetek felépítésében, rendkívül rugalmassá és könnyűvé teszi a test szöveteit.

 

Zöldkagyló

Az Új-Zélandon őshonos zöldhéjú kagylót (Perna canaliculus) jellegzetesen sötétzöld/barnás héj fedi, hossza elérheti a 240 mm-t is. Az új-zélandi zöldkagylót a legjobb glükózamin, glikozaminoglikán forrásnak tartják, amelyek a csontközi porcok és ízületi folyadékok építőelemei, de gazdag omega-3 zsírsavakban és antioxidánsokban. Fontos biológiai és fiziológiai funkciói vannak, a glükozaminra jellemző összes pozitív tulajdonsággal rendelkezik ezért széles körben alkalmazzák az orvostudományban is.

 

Kurkuma

Indiában és Indonéziában termesztett aromás gyöktörzsű, nagy levelű évelő növény. Gyökere csöves, belül narancssárga, pépes állagú. A mérsékelt égöv alatt a kurkuma nem termeszthető kertben. 1870-es években vegyészek észrevették, hogy a narancssárga színű kurkumagyökér lúgos vegyületek hatására színét vörösre váltotta. E felismerés vezetett a ˝kurkumapapír˝ kifejlesztéséhez, melyet aztán a XIX. század végén elterjedten használtak a kémiai laboratóriumokban a lúgos kémhatás ellenőrzésére. Később a szerepét a lakmuszpapír vette át.

A kurkuma az európai és az amerikai konyhakultúrában viszonylag új keletű, viszont annál gazdagabb múltra tekint vissza hazájában, Indiában, ahol évezredek óta ismerik és fogyasztják. A kurkuma megjelenése nemcsak a konyhaművészetet, de a növényi gyógyászatot is gazdagítja. India hagyományos ajurvédikus orvoslásban a kurkuma előkelő helyet foglal el: mint a jómód jelképe, úgy gondolták, a teljes testet megtisztítja. A hagyományos kínai orvosok szintén alkalmazzák a kurkumát. A kurkumát Indiában évezredeken át tisztelték kedvező hatásáért, így nem meglepő, hogy a legtöbb kutatást is ők végezték, felderítve a növény fő hatóanyagát – a kurkumint. A kurkuma kellemes ízű és illatú, de nagy mennyiségben íze kesernyés.

 

Mangán

Ezüstszürke, rideg, az átmenetifémek közé tartozó nyomelem. A természetben előforduló mangánvegyületeket az őskorban festékként használták. A kitermelt mangán 90%-át az acélgyártásban hasznosítják, így gazdasági szempontból is fontos elem. A mangán számos enzim alkotórésze, így a fotoszintézisben is központi helyet foglal el, ezáltal biológiai szempontból is nagy jelentőségű. Az emberi test 10-20 mg mangánt tartalmaz, ami többek között a csontokban is raktározódik. Az emberi szervezet számos élettani folyamat fiziológiás működéséhez elengedhetetlen, több fontos enzim megfelelő működéséhez is szükséges. A mangán hozzájárul a normál csontozat fenntartásához és a normál kötőszövetképződéshez.

 

C-vitamin

A C-vitamin talán a legismertebb vitamin. A vízben oldódó vitaminok csoportjába sorolható cukorszármazék. A legtöbb állat szintetizálni tudja a saját vitaminszükségletét, ezzel szemben az embernek az étrendi forrásokra kell szorítkoznia. A C-vitamin csak igen kis mennyiségben fordul elő az állati eredetű tápanyagokban, a zöld növények, gyümölcsök fedezik a szükséglet döntő részét. Egyes növények különösen nagy mennyiséget tartalmaznak, például a csipkebogyó és egyes paprikafajok száraz súlyának 1-2 %-a C-vitamin. Tiszta állapotban mellékveséből Szent-Györgyi Albert izolálta elsőként 1928-ban, később 1931-ben citromléből és paradicsompaprikából. Ez volt az a felfedezés, melyet 1937-ben orvosi Nobel díjjal jutalmaztak.

Legfőbb természetes forrásai

A citrusfélék gyümölcsei, a bogyós termések, a zöld és leveles főzelékfélék, a paradicsom, a paprika.

 

Miért fontos a C-vitamin?

A C-vitamin hozzájárul a normál energiatermelő anyagcsere-folyamatokhoz, a normál pszichológiai funkció fenntartásához, az idegrendszer és az immunrendszer normál működéséhez. A normál kollagénképződéshez is hozzájárul a C-vitamin, ezen keresztül a bőr, az erek, a porcok, a csontozat, a fogak és a fogíny normál állapotának fenntartásához. Segít a fáradtság és kifáradás csökkentésében, hozzájárul az E-vitamin redukált formájának regenerálásához, illetve fokozza a vas felszívódását. Hozzájárul a sejtek oxidatív stresszel szembeni védelméhez, illetve az immunrendszer normál működéséhez intenzív testmozgás alatt vagy azt követően.

 

D-vitamin

Zsírban oldódó vitaminok csoportjába sorolható. A D3-vitamin a máj által előállított dehidrokoleszterinből a bőrben napfény hatására képződik. A D-vitaminnak van egy jellegzetessége: kialakulásához a bőrünket érő napsugárzásra van szükség, az ultraibolya sugarak egyikének különösen megvan az a képessége, hogy a bőrön belüli szteroidokat D-vitaminná alakítsa. A vesék és a máj teszik teljessé az ultraibolya sugárzás pozitív hatását és adják meg a lehetőséget a D-vitamin számára, hogy kifejthesse tevékenységét és átalakulhasson aktív formájába. Sokan inkább hormonnak tekintik a D-vitamint, mint valóságos vitaminnak. Azon anyagok egyikének, melyet a belső elválasztású mirigyek állítanak elő.

Legfőbb természetes forrásai

Halolaj, szardínia, hering, tonhal, lazac, tej és tejtermékek.

 

Miért fontos a D-vitamin?

A D-vitamin hozzájárul a vér normál kalciumszintjének fenntartásához, a kalcium és a foszfor normál felszívódásához, hasznosulásához. (A foszfor részt vesz a normál csontozat fenntartásában.) Szerepet játszik a sejtosztódásban, hozzájárul az egészséges izomfunkció, csontozat, a normál fogazat fenntartásához, illetve az immunrendszer normál működéséhez.

 

K2-vitamin

A K-vitamin a zsírban oldódó vitaminok közé tartozik. A K2-vitamin természetes formában elsősorban baktériumos erjesztéssel készülő élelmiszerekben, például az érett sajtokban található meg. Továbbá állati eredetű élelmiszerekben fordul elő, mint például libamáj, libacomb és csirkemáj. A K-vitamin részt vesz a normál véralvadásban és a normál csontozat fenntartásában.

 

 

Ez a Two Different Products termék hatféle élőflórát tartalmaz emelt csíraszámban, továbbá a hatékonyságot növelő Inulint.

Inulin és élőflóra

Az élőflórát olyan jótékony, élő mikroorganizmusok alkotják, melyek a tápcsatornában a savas közeget is túlélve segítik a bélflóra egészséges egyensúlyának fenntartását. Termékeink magas csíraszámban tartalmaznak több élőflórát és a szaporodásukat elősegítő Inulint.

A Probiotikum más néven élőflóra kifejezés görög eredetű, jelentése: az életért. A mai értelemben R. B. Parker alkalmazta először a probiotikum kifejezést 1974-ben, mint azokat az organizmusokat és anyagokat, amelyek a bélrendszer mikroba-egyensúlyáért felelősek. A probiotikumok jellemzői, hogy emberi eredetűek, nem kórokozók, ellenállnak a gyomorsav, az epe, valamint a nyál, a hasnyálmirigy és a bélnedvek emésztő enzimei hatásának. Az élelmiszerek szavatossági idejének tartalma alatt és a technológiai folyamatok során megőrzik ellenállóképességüket. Ezen kívül a probiotikumok képesek a nyálkahártyák sejtjeihez tapadni, a potenciális kórokozók ellen antimikrobás hatást fejtenek ki, csökkentik a kórokozó mikrobák megtapadását a nyálkahártya felszínén. A probiotikumok legnagyobb részben tejsavbaktériumok és bifidobaktériumok. A legismertebb probiotikus tejsavbaktérium-törzsek többsége a Lactobacillus, kisebb része a Streptococcus nemzetséghez tartozik.

Prebiotikumoknak nevezzük azokat a természetes tápanyagokat, amelyek jellemzően a probiotikumok kizárólagos tápanyagai, ezért elősegítik azok elszaporodását és túlsúlyba kerülését. A szájüregben, illetve a gyomor-bélcsatornában az emésztőenzimek nem bontják le a prebiotikumokat, így emésztetlenül juthatnak a vastagbélbe. A prebiotikumok diétás rostok, de vízben oldhatók, ezért a diétás rostok közül is a legkiválóbbak. Élelmi rost funkciójuk mellett igazi hasznosságuk abban rejlik, hogy a probiotikumok kizárólagos táplálékai. Mivel a vastagbélben már kevés az emészthető táplálék, vagyis ott relatív táplálékhiány van, az elfogyasztott prebiotikumok lehetőséget kínálnak a humánbarát bélbaktériumok elszaporodására.

Természetes állapotukban sok élelmiszerben előfordulnak, pl: csicsóka, cikóriagyökér, vöröshagyma, fokhagyma, póréhagyma, articsóka, teljes értékű gabonamagvak, búza, banán, len, spenót, káposztafélék, mangold, mustárfélék, bogyós gyümölcsök, hüvelyesek, tej és az érett sajtok többsége.

A prebiotikumok egyik fajtája az Inulinok, tulajdonképpen egy diétás rost, mely emésztetlenül jut el a vastagbélbe, fokozzák a probiotikumok szaporodását, túlsúlyba kerülésüket.

Szerepük: emésztés, bélflóra egyensúlya
A szervezetünk legnagyobb felszínnel rendelkező, mintegy 7-9 méter hosszúságú bélrendszerünkön keresztül áll kapcsolatban a külvilággal. Így potenciális támadási helyként szolgál a kórokozók és a toxikus anyagok számára. A bélben normális körülmények között mintegy 200-400 baktériumtörzs található. A magzati életben a jótékony baktériumok 95-98%-ban vannak túlsúlyban. Az egészséges bélflóra védelmet biztosít számos kórokozóval szemben, biztosítja a bélnyálkahártya épségét és segíti a szervezet számára szükséges tápanyagok felszívódását. Számos, a szervezet számára nélkülözhetetlen vitamint termelnek. Ha az emésztőrendszer védelmi mechanizmusai gyengülnek, az többek között felszívódási folyamatok zavarát okozhatja.

A probiotikumok ahhoz, hogy képesek legyenek környezetükre hatást gyakorolni, a nagyszámú jelenlét alapfeltétel, mely a bélfolyadékban grammonként legalább 108 c.f.u. organizmust jelent.

Mit jelent a c.f.u. kifejezés?

c.f.u.: kolóniaképző egység milliliterenként, az életképes mikroorganizmusok száma (csíraszám). A készítményekben általában ilyen egységben adják meg a baktériumok mennyiségét. Az Inulint azonban mg-ban határozzák meg. Megfelelő dózisnak a minimum 109 c.f.u. az elfogadott.

Milyen a hatékony élőflórás készítmény?

• A probiotikumok szaporodását a prebiotikumok elősegítik, ezért tartalmazzon a készítmény Inulint vagy frukto-oligoszacharidákat.
• Ellenállnak a gyomorsav, az epe, illetve az emésztőenzimek hatásainak, így élve el tudnak jutni a hasznos baktériumok a vastagbélbe, ahol képesek elszaporodni és megtapadni. Alapvető kritérium, hogy a baktériumok megtartsák életképességüket a gyomor-bélrendszerben történő áthaladásuk során.
• A jó élőflórás készítmények minimum 5-6 törzset tartalmaznak, hiszen a bélbaktériumok sokrétű multikultúráját kívánjuk pótolni.
• Szavatossági idő alatt és a technológiai folyamatok során megőrzik ellenálló képességüket.
• Megfelelő mennyiségű csíraszámot tartalmaz, szakemberek által javasolt minimum 108 vagy 109 telepképző egység.